Úgy adódott, hogy el kellett látogatnom az egyik egészségügyi műintézménybe, Budapesten. Élve az időpontkérés adta lehetőséggel, már 1 hónappal korábban kértem és kaptam időpontot az ambuláns vizsgálatra. A megadott idő előtt, kényelmesen megérkeztem, gondoltam nehogy már rám kelljen várni. (10:15)
Az első rossz hír ami fogadott, hogy nem az az orvos van a rendelésen, hanem valaki más rendel. Mondom magamban 'üsse kánya' ha már itt vagyok akkor nekem már mindegy csak essünk túl.
A másik rossz hír, hogy a rendelés sem kezdődött meg (10:20 (a rendelés 8-kor kezdődne)). És a két helyettesítő orvosból csak egy dolgozott, a másik állandóan rohangált a rendelő és az osztály között. Tehát egy rakás már elégé türelmetlen ember állt/ült a váróban.
Az asszisztensek csak egy dolgot tudnak szajkózni:
Sok türelmet kérünk
Hát vártam, mert hát ugye mást nagyon nem tehettem. Azért érdekes volt hallgatni a betegeket. Dél környékére, alig 5 beteggel később a következő beszélgetés ütötte meg a fülemet. Egy idősebb beteg osztotta az igét:
Hát, mi már senkinek sem kellünk. csak Gyurcsánynak,
neki is csak a szavazásra.
Micsoda életbölcsesség, és persze nem kis derültséget váltott ki a környezetéből.
Voltak olyanok, akik egyre nehezebben viselték a gyűrődést, volt aki morgott és voltak olyanok akik készek voltak a legkisebb butaság miatt a másik torkának ugrani.
Persze egyesek már lemondtak minden reményről. Az egyik hölgy a telefonjába a következőket mondta:
Itt vagyok a *** kórházban, már nem érek haza...
Én meg már arra kezdtem fogadásokat kötni, hogy a kórházi osztályról lehozott bácsi a folyóson fog-e megfulladni vagy még azelőtt behívják a kezelőbe mielőtt lefordul a kocsiból. Aztán a bácsi megfogott egy arra elrobogó "fehérköpenyest" és mondta, hogy itt fog meghalni ha nem segítenek. Azonnal bevitték.
Aztán volt egy lány, Egerből jött, mondván ott sztrájkolnak az orvosok, tehát "nincs kórház". Valaki erre megjegyezte, hogy mi is jobban járnák ha ezek itt sztrájkolnának, mert akkor legalább tudnánk, hogy fél órája miért nem hívtak be senkit...
Persze sok minden történt még, de a lényeg hogy én az orvoshoz, az előjegyzési időhöz képest 5 órával később jutottam be. Egy rövid vizsgálat után az orvos közölte, hogy érdemben nem tud segíteni, forduljak... Kivárom a sorom és még segíteni sem tudnak.
A fejem igazából akkor durrant el, amikor az autómon a mikulás csomagot megtaláltam... Ezt a büntetés papírt el tudom számolni az OEP-nél vagy forduljak közvetlenül a kórház pénzügyi osztályához? Ha már kapok a kórháztól számlát az "ellátásról", amitől egyébként károm származott.
Jogilag teljesen tiszta az ügy. A szakrendelés, az orvos vállalt valamit, hogy meghatározott időben fogad (nem számítva persze a sürgősségi helyzetekből adódó késedelmet), ezért a kórház tőlem (közvetlenül az államtól, de az én pénzemből) megkapja az ellátásért járó összeget. Ragozzam még?
Nem fog itt változni semmi, amíg az egészségügyben az a szemlélet uralkodik ami. És csak a bolond hiszi, hogy ez pénz kérdés. Nem, ez egyáltalán nem a pénzen múlik.
