Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Egy osztálykirándulás örvén, avagy Székelyvécke 2009

2009.04.28. 12:26 | DarkSide | 1 komment

Címkék: suli erdély túra magyarok érték tanuló csíksomlyó székelyek székelyvécke

Idén második alkalommal látogattunk el Székelyvéckére. A négy napos kirándulás nem titkolt célja iskolánk tanulóinak összetartásának fejlesztése, Erdély szépségeinek megismertetése, egy teljesen más (kevésbé rohanó) életvitel bemutatása volt.

A 28 tanuló és 5 nevelő kíséretében szerdán éjjel indultunk Budapestről és egyenletes, kényelmes tempóban reggel érkeztünk Kolozsvárra, ahol a város nevezetességeit tekintettük meg (pl.: Mátyás szülőháza, Főtér, Házsongárdi temető, stb.). A hosszú és fárasztó út alatt igazán jól esett az itt töltött 1,5 óra pihenő.

Székelyvécke az elmúlt évhez képest fejlődött, de megőrizte azt a báját, ami miatt mi tanárok beleszerettünk ebbe a helybe.

Az első délutánon felkerestük a "kerek fát". Ez egy kedves, bemelegítő (levezető) 4 km-es túra volt. Az utazás és a betervezett túra hatására hajnali 1-kor mindenkit sikerült alvásra is bírni. (persze máskor reggelig mulatoznak...:D)

Magányos v. Kerek fa Kicsiny csapatunk a fánál

 

 

 

 

 

 

 

Pénteki reggelit követően Sóbarlang-Korond-Szováta útvonalon jártunk. Este medvelesre indultunk (8 km-es túra), de ezt egy következő poszt meséli majd el.

(folyt. köv.)

A bejegyzés trackback címe:

https://kollektiv.blog.hu/api/trackback/id/tr331091261

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Karenin 2009.05.09. 19:59:42

A kerek fát, vagy ahogy mi hívtuk Annával, a "magányos fát" már tavaly kinéztük magunknak. A falu számos pontjáról látható, ahogy társ nélkül árválkodik a dombtetőn. Tavaly megtréfáltak minket a környező dombok, így csak messziről csodálhattuk büszke elszigeteltségét. Idén azonban végre átölelhettük őt! A magányos fát átkaroló Annácska látványára még biztosan sokáig emlékezni fogok. Meg arra is, ahogy az emelkedőtől kifáradt csapatunk letelepedett a tövébe. És nemcsak azért, mert imádom a magányos fákat...
süti beállítások módosítása